11.
A szenvedélyek sokszor hívják elő
ellentétüket: a fukarság pazarlássá válik,
a pazarlás fukarsággá, sokszor gyengeségből
vagyunk határozottak, s félénkségből merészek.
12.
Bármennyire is igyekszünk alázatosságnak
és becsületességnek álcázni, az álcák mögül
mindig kisejlik a szenvedély.
13.
Hiúságunknak jobban fáj, ha ízlésünket vonják
kétségbe, mintha véleményünket ítélik meg.
14.
A legtöbb ember nemcsak hogy elfeledi
a jótetteket és bántásokat, hanem egyenesen
meggyűlöli azt, aki lekötelezte, viszont elfelejti
gyűlölni azt, aki bántotta. A jótettek megjutalmazását
és a rosszak megbosszulását olyan nyűgnek tekinti,
melynek nem hajlandó alávetni magát.
15.
Az uralkodók jóindulata nagyon gyakran
csak politika, a nép rokonszenvét
kívánják megnyerni vele.
16.
Az a jóindulat, melyet erénynek hisznek,
hol a hiúságból, hol a lustaságból, hol meg a félelemből
táplálkozik, legtöbbször mind a háromból egyszerre.
17.
A boldog emberek azért mértékletesek,
mert jó sorsuk jó kedéllyel áldotta meg őket.
18.
A mértékletesség: félelem a megvetéstől és
az irigységtől, mely azoknak jár ki, aki
megrészegülnek a boldogságtól.
A mértékletesség: lelkünk erejének hiú
fitogtatása.
S végül, azok mértékletessége, akik
jó sorsuk csúcsain járnak: vágy, hogy
jó sorsuknál is nagyobbnak látsszanak.
19.
Annyi erőnk mindig van. hogy a más baját elviseljük.
20.
A bölcsek állhatatossága: képesség
lelkük háborgásának eltitkolására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése